Hazánk egyik legfontosabb szántóföldi kultúrája a kukorica. A növény és a károsítói is jól ismertek, de a 20. század végén egy új kártevővel kellett szembesülni a termelőknek, a kukoricabogárral. Terjedése Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) az amerikai kontinensen a kukorica legjelentősebb kártevőjeként tartották számon, de Európába csak a kilencvenes évek elején (Szerbia, 1992) jelent meg. Azonban rövid időn belül beírta magát nemcsak a hazai, hanem a kontinens kukoricatermesztésének történelmébe. Hazánkban 1995-ben Mórahalmon regisztrálták, és kevesebb, mint egy évtized elteltével hazánk teljes területén megtalálható. Legfontosabb terjeszkedési módja az imágó repülése. Természetes terjedése évente körülbelül ötven kilométer. Kártétele A talajban a fiatal lárvák a hajszálgyökereken és a gyökér külső szövetein okozzák a legelső kártételt. A második és harmadik lárvastádium egyedei a szárközeli gyökereken táplálkoznak. A lárvák a növény víz- és tápanyagfelvételének csökkentésével élettani stresszt okoznak. A növény szára és a csöve gyengébben fejlődik, így terméskiesést okoznak. Gyakran a támasztógyökereket is károsítják és megdőléshez vezetnek (un. „hattyúnyak”). Az imágók a kukorica lombozatát hámozgatva (un. „ablakos levél”), a bibeszálak megrágásával, valamint virágport fogyasztva okoznak veszteséget. Hazánkban lombrágásból adódó súlyos kártétel csak ritkán és elszórtan fordul elő. Azonban a megrágott bibeszálak, illetve a virágpor mennyiségének csökkenése akadályozza a beporzást, és a megtermékenyülést. Védekezés lehetőségei 1. […]
A tartalom elolvasása:http://magyarmezsgye.hu/?p=5541Forrás: magyarmezsgye.hu